galtibor

Talán a blogom leghangoztatottabb gondolata a „változás” volt. Tudatosan. Egy olyan korszakot élünk meg, melyben állandóan változunk. Ennek egyik oka, hogy a Pincészetet        fiatalok irányítják: vezérfonaluk a hatalmas motiváció, lendület, erő, és óriási tartalékok. Másrészről nem is nagyon volt más választásunk, mint a lejtőből emelkedőt hajlítani és megújulva elindulni. A Gál Tibor Pincészet 2010 márciusában került a legnagyobb választás elé, a Gál fiuk első igazi kihívása elé. Egy kalandos és emlékezetes másfél év telt el azóta.

2011 szeptemberét írunk: Periódusa ez a szőlővel, borral foglalkozok megújulásának: új szüret, újbor időszaka ez. Ilyenkor gondolkoznak el a borászok, hogyan is folytatják, milyen irányokat céloznak meg az új évben, merre toljak a szekeret, miből gazdálkodnak ehhez, milyen borokat készítenek, milyen tartalékok vannak ehhez az új szüretben, stb. Ez nemcsak egy hangzatos gondolatmenet, hanem a praktikus borász gondolkodásának alapja: az erjedésben lévő must a legtörékenyebb változata a bornak. Határozottan, tudatosan kell, hogy irányítsa fejlődését különben egyéniség nélküli ital lesz belőle. (Természetesen nem erőltetve, hisz nem technológiai bort készít.)

Az idei szép évnek ígérkezik: nagy bor lehet belőle, ha nagy bornak szánjak.

Az ilyenfajta gondolkodás most nálunk halmozottan megjelenik. A gyönyörű évjárat mellett elindult a már említett Új Gál Tibor Pincészet koncepciójának kialakítása, valamint elkészültek a tervek. Bevallom nagyon tetszik. Elmesélem hogyan is gondoltuk és mi is alakult ki eddig a tervekből:

Édesapám, id. Gál Tibor világéletében nemzetközi kvalitású borokat képzelt el Egerben. Úgy gondolta, a feltételek tökéletesek megvalósításához, nemcsak hogy nemzetközi szintre emelkedjen az „egri” de annak is a felső kategóriájába. Mi kell ehhez? Tökéletesen megválasztott termőterület az egri vulkanikus, rendkívül változatos talajra építve. Ehhez átgondolt az Andornakoknak megfelelően kiválasztott fajtaszerkezet, fajtahasználat. Eger hűvös klímájú borvidék, mely egy evidencia és nem álláspont. Ez jelenti az alapot. Azon belül is  igen viszontagságos klímával rendelkezik (hideg tél, meleg nyár, mérsékelt csapadék), egy érésnek igen kedvező hosszú, enyhe, napos ősszel. A borvidék tehát tökéletesen megfelel komoly, érlelt fehérborok számára, sok esetben a tökéletes érési állapotot egy kicsit meghaladva a szőlőben. Ugyanígy kiváló Eger a savbázisú hűvösebb klímát kedvelő vörös szőlőfajták befogadására. A vörösborok sokáig érlelhetőek, gazdag , folyamatosan változó ízvilágot tudnak nyújtani mérsékelt újrahasználattal.

Az egri borokat a legnagyobb odafigyeléssel kell elkészíteni, mert itt egy nagyon kifinomult, sokrétű italról van szó. A legkisebb technológiai hiba nyomban érezhető az „egriben”. Valószínű a Kedves Olvasónak is vannak ilyen tapasztalatai. Tehát megfelelő pincére, megfelelő technológiai feltételekre van szükség.

Aztán a bort el kell adni. Édesapám sokáig úgy látta, hogy a külföldi piacba kapaszkodva kell az egri és magyar borokat felemelni. Ennek alapján 2004-ben a külföldön értékesített Gál Tibor borok a teljes eladáshoz viszonyítva 70 – 80 % körül mozogtak. Azonban az akkor még kialakulóban lévő magyar piac szépen feljött azóta, így egyre több a lehetőség belföldön. Fontos, hogy kialakuljon Magyarországon egy tudatos borpiac, tudatos magyar borfogyasztás. Olaszországban, Franciaországban, Romániában, Spanyolországban mind a belső piacra épült a borkereskedelem, hisz nincs annál stabilabb és nagyobb volumenű eladási kapacitás mint egy erős belső piac. Termesztésen fontos az export, hisz építi a magyar bor és gasztronómia hírét, de még fontosabb a hazai kereskedelem.

Mi valósult meg mindebből minálunk?

Az apa által kialakított 38 hektáros birtok ma is a borok alapját jelentik. A szőlők és a területek tudatosan, szakemberek segítségével lettek kiválasztva folyamatosan a tokéletességre törekedve. Része ennek a birtoknak a 14 hektáros Pajados, a 12 hektáros Síkhegy, a 2,5 hektáros Grőber a közel 4 hektáros Áfrika, a 4 hektáros Tornyos illetve az 1 hektáros Eged. Fajtakiválasztásban elsősorban a Burgundiából válogatott fajtákra építettünk - Pinot Noir, Chardonnay - de fontos részét képezik az egri fajták, így - Kékfrankos, Kadarka, Leányka, - az egyéb Egerben kiválóan működő Észak - Rhône vidéki fajták – Syrah, Cabernet Franc, Viognier, - és egyéb Egerben jól bevált érlelt borokat adó fehér fajták – Tramini, Rajnai Rizling, Szürkebarát.

Ezek az alapok, melyek hosszútávú elképzelésekből születnek és nem,igazan illik változtatni rajtuk, hacsak nem dől meg hogy helyes amiben hiszünk.

A képlet többi része periféria, gyakorlatilag az eszköztár ahhoz, hogy a lényeget, vagyis a terroirt, az egri stílust, az egri területeket, fajtákat formába öntsük, és megmutassuk a világ számára.

Ezeket érdemes gyakran változtatni, mindig a legmodernebb, legtökéletesebb, legorganikusabb megoldások irányába kell haladni. Ez zajlik most nálunk is: éppen pincét tervezünk építeni!

Hogy milyet? Egyelőre titok. De higgye el, tetszeni fog a Kedves Borbarátnak!J

Úgy néz ki, hogy a birtok két központú lesz, pontosan olyan módon, ahogy id. Gál Tibor megálmodta: Lesz egy birtokközpont a szőlőterületek kellős közepén, pontosabban a Tornyos tetején feldolgozóval, gépszínnel, erjesztő- és érlelőpincékkel, és természetesen egy nyitott terasszal, kostolópincével. Illetve lesz egy központ Egerben a belváros szívében, fölég a vendéglátásra, a helyi értékesítésre koncentrálva, de lesz benne érlelőpince és kisebb palackozó is. A tervek mar nagyjából készen vannak a kivitelezés pedig nemsokára elindul, ha az Égiek is úgy akarják.

A beruházás lehetőséget adna nekünk arra, hogy leginkább a belföldi és főleg a helyi kereskedelemre, vendéglátásra koncentráljunk, mely Egerben egyre fontosabbá fog válni az elkövetkezendőkben.

Tehát új évad, új szüret, új bor, új missziók.

Szeretettel,

GZS